Szövegek, amelyekből tanulsz is valamit

Koronázások, csaták, forradalmak és fordulópontok. Gépelj végig a magyar történelem nagy pillanatain.

Szent István, az első magyar király 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén kapta meg a koronát.

• Szent István koronázása
• Az Aranybulla
• A mohácsi csata
• Nándorfehérvár és a déli harangszó
• Mátyás király
• 1848. március 15.
• A kiegyezés
• A páneurópai piknik

Puszta, barlangok, tavak és a magyar tenger. Ismerd meg hazánk legszebb természeti kincseit.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, felülete nagyjából 600 négyzetkilométer. Hossza körülbelül 77 kilométer, a Tihanyi-félszigetnél viszont alig másfél kilométer széles.

• A Balaton
• A Hortobágyi Nemzeti Park
• A Tihanyi-félsziget
• Az Aggteleki-karszt barlangjai
• A Kiskunsági Nemzeti Park
• A Tisza-tó
• A Hévízi-tó
• A Fertő-tó

Az Aranycsapattól a vízilabdán át az olimpiai bajnokokig: a magyar sport legendás története.

1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott Londonban, a Wembley Stadionban 6:3-ra legyőzte Angliát.

• Az Aranycsapat Wembleyben
• Puskás Ferenc
• A magyar vízilabda
• Hosszú Katinka Rióban
• Egerszegi Krisztina
• A Hungaroring
• Polgár Judit
• Hajós Alfréd

Nobel-díjasok, űrhajósok és kutatók, akik magyarként írták be nevüket a tudomány történetébe.

Szent-Györgyi Albert magyar orvos és biokémikus 1937-ben kapta meg az orvosi és élettani Nobel-díjat a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért, különösen a C-vitaminnal végzett kutatásaiért. A vitamint az 1930-as évek elején Szegeden izolálta, és a paprikából sikerült nagy mennyiségben előállítania: alig egy hét alatt másfél kilónyit nyert ki belőle.

• Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin
• Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós
• Charles Simonyi
• Kármán Tódor
• Bay Zoltán és a Hold radarvisszhangja
• Neumann János
• Karikó Katalin
• Krausz Ferenc és az attoszekundum

Gyakorlati, bizonyítékokon alapuló tudnivalók a mozgásról, az alvásról, a napvédelemről és az elsősegélyről.

Semmelweis Ignác magyar orvos 1847-ben a bécsi közkórház szülészeti klinikáján felismerte, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és az orvostanhallgatók terjesztik, akik boncolás után kézmosás nélkül vizsgálták a szülő nőket. Azon az osztályon, ahol csak bábák dolgoztak, sokkal kevesebb anya halt meg.

• Semmelweis Ignác és a kézmosás
• Mennyi mozgás elég?
• Az alvás szerepe
• Védekezés a napsugárzás ellen
• A tízezer lépés eredete
• A segélyhívó számok
• Az újraélesztés alapjai
• A helyes fogápolás

Kamatos kamat, infláció, betétbiztosítás és a forint története. A pénzügyi alapok, amelyeket mindenkinek ismernie kell.

A forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon, miután a pengő a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációja miatt teljesen elértéktelenedett.

• A forint bevezetése
• A kamatos kamat
• A 72-es szabály
• Mi az infláció?
• A betétbiztosítás
• A THM jelentése
• A pénzügyi tartalék
• A Magyar Nemzeti Bank

Túzok, szürkemarha, tiszavirág és a Duna: a Kárpát-medence élővilága és tájai.

A túzok Európa legnehezebb repülni képes madara. A kakas átlagosan mintegy 13,5 kilogrammos, de akár 18 kilogrammot is nyomhat, a tyúk viszont csak 4,5 kilogramm körüli.

• A túzok
• A magyar szürkemarha
• A mangalica
• A magyar pásztorkutyák
• A fehér gólya
• A tiszavirág
• A Kékes, az ország teteje
• A Duna

Gulyás, paprika, tokaji aszú és dobostorta. Honnan erednek a legismertebb magyar ételek és italok?

A gulyás a magyar konyha egyik legismertebb étele, a magyar gulyásleves pedig 2017 óta hungarikum. Az étel az alföldi pásztorélethez kötődik: a gulyások, vagyis a marhapásztorok a településektől távol, bográcsban főztek maguknak.

• A gulyásleves
• A magyar paprika
• A tokaji aszú
• A dobostorta
• A szegedi szalámi
• A halászlé
• A kürtőskalács
• A hungarikumok

A Rubik-kockától a golyóstollig és a holográfiáig: magyar elmék találmányai, amelyeket az egész világ használ.

Rubik Ernő magyar építész és tanár 1974-ben találta fel a bűvös kockát. Eredetileg a tanítványainak készítette, hogy a térbeli mozgásokat szemléltesse velük.

• A Rubik-kocka
• Bíró László és a golyóstoll
• Jedlik Ányos
• A Telefonhírmondó
• Kandó Kálmán
• Szilárd Leó
• Gábor Dénes és a hologram
• Kemény János és a BASIC

Budapest hídjai, Eger vára, Pécs és Szeged: magyar városok története és nevezetes épületeik.

Budapest 1873-ban jött létre három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Az új főváros a Magyar Királyság politikai, gazdasági és kulturális központja lett.

• Budapest egyesítése
• A Széchenyi lánchíd
• Az Országház
• A Millenniumi Földalatti
• Debrecen és a Nagytemplom
• Pécs, a kultúra fővárosa
• Szeged és az 1879-es árvíz
• Az egri vár ostroma

Liszt, Bartók, Kodály és Erkel: a magyar zene nagyjai, hangszerei és fesztiváljai.

Liszt Ferenc 1811-ben született Doborjánban, a mai ausztriai Raidingban, amely akkor Magyarországhoz tartozott. A 19.

• Liszt Ferenc
• Bartók Béla népdalgyűjtése
• A Kodály-módszer
• Erkel Ferenc és a Himnusz
• A Magyar Állami Operaház
• A cimbalom
• A Sziget Fesztivál
• Solti György

Petőfi, Arany, Jókai és a magyar nyelv sajátosságai: irodalmunk nagyjai és anyanyelvünk titkai gépelés közben.

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, és nagyjából tizenhárom millióan beszélik. Az ábécé a q, w, x és y betűvel együtt 44 betűből áll, köztük vannak a kettős és hármas betűk is, például a cs, a gy és a dzs.

• A magyar ábécé
• A nyelvújítás
• Petőfi Sándor
• Arany János és a Toldi
• Jókai Mór
• A Pál utcai fiúk
• Kertész Imre
• Szabó Magda

Szabadság, munkaidő, próbaidő és időgazdálkodás: amit a munkahelyi hétköznapokról tudni érdemes.

A magyar Munka törvénykönyve szerint a munkavállalónak évente húsz munkanap alapszabadság jár. Emellett pótszabadság illeti meg például az életkora alapján, a gyermekei után, fiatal munkavállalóként vagy megváltozott munkaképesség esetén.

• A munkavállalók szabadsága
• A munkaidő
• A próbaidő
• A felmondási idő
• A Pomodoro-technika
• Az Eisenhower-mátrix
• A megszakítások ára
• A munkaközi szünet

Hogyan alakulnak ki a szokások, mennyit felejtünk, és miért számít az alvás? Kutatások a tanulás hátteréről.

Phillippa Lally londoni kutató 96 önkéntest kért meg, hogy válasszanak egy új, egészséges szokást, és tizenkét héten át, vagyis 84 napig naponta ismételjék. A viselkedést minden nap ugyanabban a helyzetben kellett végezni, például reggeli után.

• Mennyi idő alatt alakul ki egy szokás?
• Az Ebbinghaus-féle felejtési görbe
• A Zeigarnik-hatás
• A mágikus hetes szám
• A Stroop-hatás
• Pavlov kutyái
• Csíkszentmihályi Mihály és a flow
• Az alvás és a begyakorolt mozdulatok

Magyar startupok, billentyűzetek, mikroprocesszorok és az e-mail története: a technika, amely körülvesz.

A Prezi egy budapesti alapítású cég, amelyet 2009-ben hozott létre Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám. Bemutatókészítő szoftverük nem diákat használ, hanem egy végtelen vászonra rendezi az információt, és nagyítással, valamint mozgatással vezeti végig a közönséget.

• A Prezi
• A Graphisoft és az ArchiCAD
• A Bluetooth neve
• A QWERTY billentyűzet
• A Dvorak-billentyűzet
• Az Intel 4004
• Moore törvénye
• Az első e-mail

Az első programozótól a Gitig és a JavaScriptig: a szoftverfejlesztés híres pillanatai.

Ada Lovelace angol matematikus Lord Byron költő lánya volt. 1843-ban lefordította Luigi Menabrea olasz mérnök cikkét Charles Babbage analitikus gépéről, és saját jegyzeteket fűzött hozzá, amelyek hosszabbak lettek az eredeti szövegnél.

• Ada Lovelace
• Az első bogár
• A hello world program
• A Git
• A JavaScript születése
• A Python nyelv
• Az UTF-8 kódolás
• Margaret Hamilton és az Apollo