Miért érdemes megtanulni tíz ujjal gépelni?

Mit jelent a tízujjas gépírás

Tízujjas gépeléskor minden ujjnak megvannak a maga billentyűi. A kezek az alapsoron pihennek, és minden leütés után az ujjak visszatérnek a helyükre. A magyar billentyűzeten nyolc alapbillentyű van: A, S, D, F a bal kéznek, J, K, L, É a jobbnak. A hüvelykujjak a szóközért felelnek.

Ezt a felosztást hívják tízujjas módszernek, vagy ahogy sokan mondják, vakírásnak. A rendszer a 19. század végén alakult ki az írógépekhez, az iskolákban pedig sokáig gépírásként tanították. Ma már nincs szükséged hozzá tanteremre: a gépírás tanulása online, a saját gépeden és a saját tempódban is megy. Az Ujjrend magyar nyelvű online tanfolyam, amely végigvezet ezen az úton.

A cél egyszerű: a kezed tudja, hol van melyik betű, és a szemednek nem kell segítenie. Ez nem tehetség kérdése, hanem szokásé, a szokás pedig ismétléssel alakul ki, ahogy a biciklizés vagy a hangszeres játék is.

Minden betűnek megvan a saját ujja. Ha a kezed ezt magától tudja, a szemed a szövegen maradhat.

Mit mond valójában a kutatás a sebességről

A billentyűzetes gépelésről hatalmas adatgyűjteményt állítottak össze a finn Aalto Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói. 2018-ban tették közzé közel 169 000 önkéntes 136 millió leütésének elemzését. A résztvevők online másoltak le mondatokat. Az átlagos sebesség 52 szó/perc volt (egy szó öt karakternek számít, ez nagyjából 260 leütés/perc). A leggyorsabb 10% 78 szó/perc fölött gépelt, a leglassabb 10% 26 alatt.

Akik több ujjat használtak, átlagosan gyorsabban gépeltek: a leggyorsabbak átlagosan 8,4 ujjat, a leglassabbak 5,3-at jelöltek meg. A tanfolyam önmagában viszont csak kis különbséget jelentett: akik valaha tanfolyamon tanultak gépírást, átlagosan percenként körülbelül 5 szóval gépeltek gyorsabban a többieknél.

Ugyanennek a kutatócsoportnak egy kisebb, 2016-os kísérletében 30 ember gépelését rögzítették mozgásrögzítő kamerákkal. Az autodidakták, akik átlagosan hat ujjal gépeltek, nagyjából olyan gyorsak voltak, mint a tízujjas módszert tanultak. A gyorsakat valami más kötötte össze: minden betűt mindig ugyanazzal az ujjukkal ütöttek le, a kezüket egy helyen tartották, és már előre felkészültek a következő leütésre.

Az őszinte következtetés tehát ez: a tíz ujj önmagában nem csodaszer. Az Ujjrend viszont az első leckétől éppen azokat a szokásokat építi, amelyek gyorssá tesznek: minden billentyűhöz mindig ugyanaz az ujj, a kezek alaphelyzetben, a szem a képernyőn.

A tanfolyam önmagában nem tesz gyorsabbá. A helyes szokásokkal végzett rendszeres gépelés igen.

A szemed helye a képernyő

A 2016-os vizsgálatban a résztvevők olyan szemüveget viseltek, amely rögzítette, hová néznek. A tízujjas gépírást tanultak az idő nagyjából ötödében néztek a billentyűzetre, az autodidakták az idő 41%-ában, vagyis nagyjából kétszer annyit.

A szerzők úgy foglalták össze, hogy a tízujjas gépelés nem feltétlenül gyorsabb, de lehetővé teszi, hogy a figyelmed a képernyőn maradjon. Szerintük az autodidakták ott maradhatnak le, ahol követni kell, mi történik a képernyőn.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az elütést abban a pillanatban látod, amikor megtörténik, nem csak a mondat végén. Ha papírról vagy egy másik ablakból másolsz, nem kell három hely között kapkodnod a tekinteted. Videohíváson pedig jegyzetelés közben is a beszélgetőtársadra nézhetsz, nem a billentyűzetre.

A testtartásnak is számít. Az amerikai munkavédelmi hatóság, az OSHA azt javasolja, hogy számítógépes munkánál a fejed egyenesen, előre nézve és a törzseddel egy vonalban tartsd. Aki sokat néz le a billentyűkre, újra meg újra kimozdul ebből a helyzetből. Olyan kutatást, amely közvetlenül összehasonlította volna a nyakfájást különböző gépelési stílusoknál, nem találtunk, ezért egészségesebb hátat nem ígérünk. Az viszont észszerű cél, hogy ritkábban hajtsd le a fejed.

Aki nem a billentyűket nézi, az elütést abban a pillanatban látja, amikor megtörténik.

Először a pontosság, a sebesség magától jön

A 136 millió leütés adatai azt mutatták, hogy a gyorsabb gépelők kevesebbet hibáznak. A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy már a hibák kis csökkenése is nagy sebességnyereséget hozhat. Minden elütést ugyanis észre kell venni, meg kell keresni, ki kell törölni, és újra be kell írni.

A leggyakoribb hiba az volt, hogy valaki egy betű helyett egy másikat ütött le. A kihagyott vagy a fölösleges betűk ritkábbak voltak. Az Ujjrend ezért minden gyakorlatnál rögzíti, mely billentyűket kevered össze. Tipikus példa a z és az y, főleg ha váltogatod a magyar és az angol billentyűzetkiosztást.

A leggyorsabb gépelőknek van még egy szokásuk: a következő billentyűt már azelőtt lenyomják, hogy felengednék az előzőt. Többségük a leütések 40–70%-ánál csinálja ezt, a leglassabbak szinte soha. Ezt nem az első leckén kell megtanulni, inkább a folyékony gépelés jele. Az Ujjrend ezért a gépelésed ritmusát is figyeli.

Az előzményekben minden gyakorlatnál látod a leütés/percet és a szó/percet, a hibaarányt és a pontosságot, a javított és a javítatlan hibákat, a ritmust, az egyes billentyűk reakcióidejét és a leggyakoribb összetévesztéseket. Nem azért, hogy táblázatokkal gyötörd magad, hanem hogy tudd, mit érdemes holnap gyakorolni.

Jobb lassan és hibátlanul kezdeni, mint gyorsan és folyton törölgetve.

Mennyit gépelsz egy nap

A gépelés valószínűleg nagyobb részt foglal el a napodból, mint gondolnád. A Microsoft 2023-ban a Microsoft 365 használati adataiból megállapította, hogy az átlagos munkavállaló az ezekben az alkalmazásokban töltött idő 57%-ában kommunikál: megbeszéléseken vesz részt, e-mailezik és csevegőüzeneteket ír. A maradék időben dokumentumokat, táblázatokat és bemutatókat készít.

A gépelés sebessége azonban nem minden. Amikor saját szöveget írsz, közben gondolkodsz, szavakat keresel és javítasz. Egy 1999-es vizsgálatban az emberek másoláskor átlagosan 33 szót gépeltek percenként, saját szöveg írásakor csak 19-et. A billentyűzet tehát nem az egyetlen fék, de olyan fék, amelyen gyakorlással lazíthatsz.

Hogy nálad ez hány percet jelent, kiszámolhatod az oldalon található kalkulátorral. Megadod, mennyit és milyen gyorsan gépelsz, és meglátod a különbséget. Ez becslés, nem ígéret.

Ha minden nap gépelsz, egy év alatt már a kis sebességkülönbség is sokat számít.

Magyarul, minden ékezettel

A magyar billentyűzetnek megvannak a maga sajátosságai. Az ö, az ü és az ó a számsorban van, az ő és az ú a felső sor jobb szélén, az é, az á és az ű az alapsor jobb szélén, az í pedig az alsó sor bal szélén, az Y mellett. A számjegyeket Shift nélkül ütöd le. Az Ujjrend mindezzel az első perctől számol.

A tanfolyam Windowson és Macen is a magyar QWERTZ billentyűzetre épül. A képernyőn színes billentyűzetet és kezeket látsz, amelyek megmutatják, melyik billentyű jön, és melyik ujjaddal kell leütnöd, így nem kell lenézned.

A tanfolyam hat modulból áll, a végén pedig háromperces záróvizsga vár, összefüggő szöveggel:

• Alapsor: a kezek helyzete és a nyolc alapbillentyű.
• Felső sor: az ujjak felnyúlnak, és megjön az e, az i, az o és az u.
• Alsó sor: az ábécé többi betűje, a vessző, a pont és a kötőjel.
• Ékezetes betűk: á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű, mindegyik külön billentyűn.
• Nagybetűk és írásjelek: Shift a másik kézzel, kérdőjel, kettőspont és a nagy ékezetes betűk.
• Számok és jelek: számjegyek, írásjelek, kukac, eurójel és a numerikus billentyűzet.

Röviden, de rendszeresen

A tanfolyam hat modulban 30 leckéből áll, a végén záróvizsgával. Egy lecke 5–8 percig tart, ez összesen nagyjából 2,5–4 óra tiszta idő. Annyi napra osztod el, amennyire jólesik.

Az alapok viszonylag gyorsan megtanulhatók. Nagy sebességhez azonban az Aalto Egyetem kutatói szerint több száz óra célzott gyakorlás kell. Ezért az Ujjrend nem ér véget a tanfolyammal.

A napi edzés 5, 10, 15 vagy 20 percig tart. Minden nap a gyenge és a gyengülő billentyűidből, valamint egy általad választott témájú szövegből áll össze. Ha szeretnéd, konkrét billentyűket is kiválaszthatsz, például az ő-t és az ű-t, és csak azokat gyakorolod.

A rövid, rendszeres gyakorlásnak a kutatásban is van alapja. Egy klasszikus, 1978-as vizsgálatban brit postások tanultak meg gépelni. A leghatékonyabban az a csoport tanult, amelyik naponta egyszer egy órát gyakorolt. A legrosszabbul az a csoport járt, amelyik naponta két kétórás alkalmat kapott, pedig éppen ennek a csoportnak a tagjai voltak a legelégedettebbek a beosztásukkal.

Jobb gyakran és röviden, mint ritkán és hosszan. A napi edzés pontosan így épül fel.

Játék felnőtteknek és gyerekeknek is

A befejezett leckékért csillagokat kapsz, a gépelésért tapasztalati pontokat, és ezekkel nő a szinted. A napi sorozat megmutatja, hány egymást követő napon edzettél. Ez nem öncélú játék, hanem visszajelzés, amely segít kitartani.

Az egyperces sebességteszt megmutatja, hol tartasz éppen. A nyilvános ranglistán összemérheted magad másokkal, de ott csak a keresztneved vagy a beceneved és a településed látszik.

A gyakorlószövegek nem véletlenszerű szósorok: témák közül választhatsz, és minden szöveg végén kapsz egy kérdést, így gépelés közben tanulsz is valamit.

Kinek való az Ujjrend

Az Ujjrend mindenkinek szól, aki számítógépen gépel, és szeretné ezt magabiztosan csinálni. Több csoportnak külön oldalt szenteltünk, mert másképp telnek a napjaik:

• Webshoptulajdonosok és kisvállalkozók: e-mailek a vevőknek, termékleírások, rendelésszámok és gépelés telefonálás közben.
• Gyerekek és szülők: mikor érdemes elkezdeni, napi hány perc elég, mit mond erről az iskola, és mi a helyzet a biztonsággal.
• Gyeden és gyesen lévő anyák és apák: tíz perc, amíg a baba alszik, és felkészülés a munkába való visszatérésre.
• Diákok, nyugdíjasok, irodai dolgozók, programozók és álláskeresők: mindegyik csoportnak saját oldala van.

Ha egyik csoportban sem ismersz magadra, az sem baj. Elég az első leckével kezdeni.