Jegyzet, szemináriumi dolgozat és szakdolgozat a billentyűk nézése nélkül

Jegyzetelés laptopon: mit mond a kutatás

Egy híres, 2014-es vizsgálatban a laptopon jegyzetelő diákok rosszabbul válaszoltak a fogalmi kérdésekre, mint azok, akik kézzel írtak. A szerzők ezt azzal magyarázták, hogy laptopon az emberek hajlamosabbak szó szerint leírni az előadást, ahelyett hogy a saját szavaikkal dolgoznák fel.

A későbbi kutatások árnyalták a képet. Egy 2019-es megismétlés csak kicsi és nem egyértelmű különbségeket talált, a szerzők szerint egyelőre korai lenne győztest hirdetni. Amikor pedig 2021-ben a Tufts Egyetem kutatócsoportja több mint 140 diákkal megismételte a kísérletet, a laptoppal készült jegyzetekben ismét több szó és több szó szerinti rész volt, a tesztben azonban a csoportok nem különböztek jelentősen.

Egy 2024-es metaanalízis 24, egyetemistákkal végzett vizsgálatot foglalt össze. Eszerint laptopon a diákok sokkal többet írnak le, a kézzel írt jegyzetek viszont valamivel jobb eredményekkel jártak együtt, főleg ha a teszt előtt át lehetett nézni őket. A korábbi metaanalízisek eredményei azonban nem egyöntetűek: van köztük olyan, amely nem talált jelentős különbséget.

Egyértelmű győztes tehát nincs. A kutatók azt tanácsolják, hogy szó szerinti másolás helyett a saját szavaiddal írj, a 2024-es metaanalízis szerint pedig az is számít, hogy a teszt előtt átnézed-e a jegyzeteidet.

A jegyzetben több szó nem jelent több tudást. Az dönt, mit kezdesz vele utána.

Ha laptopon jegyzetelsz

Sok diák mégis laptopon jegyzetel. Ha te is közéjük tartozol, érdemes úgy gépelned, hogy a billentyűzet ne vonja el a figyelmedet.

Előadáson és magyarázat közben az előadóra, a táblára és a kivetített diákra kell figyelned. A finn Aalto Egyetem kutatói megmérték, hová néznek az emberek gépelés közben. Akik maguktól tanultak meg gépelni, az idő 41%-ában néztek a billentyűzetre, a tízujjas gépírást tanultak nagyjából az ötödében. Minden lenézés egy pillanat, amikor nem látod, mi történik előtted.

A jegyzet mindig válogatás: mindent leírni, ami elhangzik, nem is lehet, és nem is érdemes. A cél a lényeg. Ha nem kell betűket keresned, több figyelmed marad a válogatásra és a saját megfogalmazásra.

Néhány gyakorlati tanács:

• a saját szavaiddal írj, ne szó szerint másold, ami elhangzik,
• az ábrákat és a diagramokat rajzold le papírra, a kutatások szerint a kézzel írt jegyzetekben több a rajz és az ábra,
• vizsga előtt nézd át a jegyzeteidet, ne csak gyűjtsd őket,
• kapcsold ki az értesítéseket, és csak a jegyzeted legyen nyitva.

A szemed az előadón, a jegyzet a saját szavaiddal, az ujjaid a helyükön.

Szemináriumi dolgozat, szakdolgozat és diplomamunka számokban

Középiskolában beadandókat és házi dolgozatokat írsz, egyetemen szemináriumi dolgozatot, majd szakdolgozatot vagy diplomamunkát. A pontos terjedelmi követelményeket mindig az egyetem vagy a kar határozza meg, ezért itt nem adunk általános előírást.

A gépelés csak egy része a munkának. Az olvasás és a gondolkodás sokkal több időt visz el, saját szöveget pedig lassabban írsz: egy 1999-es vizsgálatban az emberek másoláskor átlagosan 33 szót gépeltek percenként, saját szöveg írásakor 19-et. Ráadásul minden fejezetet többször is átírsz.

Az alábbi számítás 26 és 52 szó/perc között hasonlít össze, ez nagy ugrás. Az Aalto Egyetem nagy vizsgálatában azok, akik tanfolyamon tanultak gépírást, átlagosan csak nagyjából 5 szóval gépeltek gyorsabban percenként. A kisebb javulás is összeadódik azonban: 72 000 karakternél már a 30-ról 40 szó/percre gyorsulás is nagyjából két óra gépelést takarít meg.

Szemléltetésül: ennyi ideig tart begépelni egy kész szöveget 26 szó/perccel (ez alatt gépelt ugyanabban a vizsgálatban a leglassabb 10%), illetve az átlagos 52 szó/perccel. Egy szó öt karakternek, egy oldal 1800 karakternek számít:

• 10 oldalas szemináriumi dolgozat, 18 000 karakter: nagyjából 2 óra 20 perc, illetve 1 óra 10 perc,
• 40 oldalas szakdolgozat, 72 000 karakter: nagyjából 9 óra 15 perc, illetve 4 óra 35 perc,
• 70 oldalas diplomamunka, 126 000 karakter: nagyjából 16 óra, illetve 8 óra.

A szakdolgozatot a gyors ujjak nem írják meg helyetted. A megspórolt időt viszont a tartalomra fordíthatod.

Az érvre gondolj, ne a betűkre

Saját szöveg írásakor a fejed sok mindent csinál egyszerre: kitalálja, mit akarsz mondani, összerakja a mondatot, szavakat keres, és figyel a helyesírásra. Ha a billentyűket is keresnie kell, még egy feladatot adsz neki.

Egy 2008-as vizsgálatban 34 egyetemista vett részt, a kutatók a gyengébben és a jobban gépelőket hasonlították össze. A gyengébb gépelőknél maga a gépelés több mentális erőfeszítést igényelt, és a szövegeik is gyengébbek lettek. A vizsgálat kicsi volt, és nem tanfolyamot tesztelt, ezért nem következik belőle, hogy egy tanfolyam automatikusan jobbá teszi a szövegeidet. Egy norvég vizsgálat, amelyben nagyjából tizenkét éves tanulók vettek részt, egy kisebb kivételtől eltekintve nem talált ilyen összefüggést.

Tízujjas gépeléskor minden betűnek megvan a saját ujja. Az Aalto Egyetem kutatói észrevették, hogy a gyors gépelők minden betűt mindig ugyanazzal az ujjukkal ütnek le, és szerintük így kevésbé kell a billentyűkre nézniük, és azon gondolkodniuk, melyik billentyűt melyik ujjal üssék. Ezt a tanfolyamon az első leckétől gyakorolod.

A magyar billentyűzeten ez különösen fontos. Az ö, az ü és az ó a számsorban van, az ő és az ú a felső sor jobb szélén, az é, az á és az ű az alapsor jobb szélén, az í pedig az alsó sor bal szélén. Aki ezeket keresgéli, könnyen elveszti a mondat fonalát. Az Ujjrendben egy egész modul foglalkozik az ékezetes betűkkel.

Amikor az ujjaid tudják, hová menjenek, a fejed az érveléssel foglalkozhat.

Érettségi és vizsgák számítógépen

Az érettségin vannak olyan vizsgarészek, amelyeket számítógépen kell megoldani. A digitális kultúra (korábban informatika) gyakorlati vizsgáján például végig gépen dolgozol: szöveget szerkesztesz, táblázatot készítesz, programot írsz. Az érettségi követelményeit és aktuális szabályait mindig az Oktatási Hivatal oldalán érdemes ellenőrizni.

A tízujjas gépírásért az érettségin nem jár pont, ott a tudásod dönt. A gyakorlati feladatoknál viszont jól jön, ha nem kell az ő, az ű és az ú billentyűjét keresned, és a szemed a feladaton maradhat.

Egyetemen a vizsga formája tárgyanként más: lehet írásbeli, szóbeli vagy vegyes, ezt a tantárgy követelményeiben találod meg. A szemináriumi dolgozatokat és a szakdolgozatot sok helyen elektronikusan kell leadni, ezért ott is számít, milyen gyorsan és pontosan gépelsz.

Az érettségin a tudásod dönt. A billentyűzet ne tartson fel közben.

Diákmunka és az első állás

Tanulás mellett diákmunkát is vállalhatsz, például iskolaszövetkezeten keresztül. A pontos feltételeket (például a korhatárt és a nappali tagozatos jogviszonyt) a szövetkezetnél érdemes megkérdezni.

Egyes diákmunkák szinte teljesen a gépelésről szólnak: ügyfélszolgálat chaten és e-mailben, adatrögzítés, hangfelvételek legépelése, adminisztráció vagy közösségimédia-kezelés. Ilyen munkánál a sebesség és a pontosság azonnal látszik: a megválaszolt üzenetek számán és azon is, hány hibát kell utána valakinek kijavítania.

Az első irodai munkahelyeden ez folytatódik. A Microsoft 2023-ban a Microsoft 365 használati adataiból megállapította, hogy az átlagos munkavállaló az ezekben az alkalmazásokban töltött idő 57%-ában kommunikál: megbeszéléseken vesz részt, e-mailezik és csevegőüzeneteket ír. Ez nem mind gépelés, de az e-maileket és az üzeneteket valakinek meg kell írnia.

Az Ujjrend háromperces záróvizsgája után tanúsítványt kapsz a sebességeddel, a pontosságoddal és a hibaarányoddal. PDF-ben kinyomtathatod, elküldheted ellenőrizhető linkként, vagy hozzáadhatod a LinkedIn-profilodhoz. Nem állami okirat, de egy ellenőrizhető szám többet mond, mint az önéletrajzban a „jól kezelem a számítógépet” mondat.

Diákmunkában már nem gyakorolod a gépelést, hanem használod.

Amikor egész délután gépelsz

Egy szemináriumi dolgozat vagy a szakdolgozat leadása előtt könnyen egész délutánra a gép előtt ragadsz. Laptopon a képernyő egybe van építve a billentyűzettel, ezért alacsonyabban van, mint amit az ergonómiai ajánlások javasolnak.

Magyarországon az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szabályozza a képernyő előtti munkavégzést. A rendelet a munkáltatókra vonatkozik, de hosszú otthoni gépeléshez is kiolvasható belőle néhány egyszerű tanács: külön billentyűzet, magasabbra emelt képernyő, például laptopállvánnyal, és rendszeres szünetek. A rendelet szerint a munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkát, hogy a folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg.

Nem ígérjük, hogy a tízujjas gépelés megszünteti a nyak- vagy a hátfájást. Olyan vizsgálatot, amely ezt közvetlenül összehasonlította volna, nem találtunk. Ha viszont nem a billentyűket nézed, nem kell miattuk lehajtanod a fejed, és a szemed a szövegen marad.

Az amerikai munkavédelmi hatóság, az OSHA számítógépes munkához a következő elveket javasolja:

• a fej egyenesen, előre néz, és egy vonalban van a törzzsel,
• a váll laza, a könyök a test mellett van, és nagyjából 90–120 fokos szögben hajlik,
• a csukló és az alkar egyenes, nagyjából párhuzamos a padlóval,
• a talp teljes felületével a padlón vagy egy lábtartón nyugszik,
• a képernyő felső széle szemmagasságban vagy kicsivel alatta van.

A fejezetek közötti szünet nem lustaság. A munkahelyekre vonatkozó rendelet is számol vele.

Így fér bele a tanulás mellett

A tanfolyam hat modulban 30 leckéből áll: alapsor, felső és alsó sor, ékezetes betűk, nagybetűk és írásjelek, végül számok és jelek a numerikus billentyűzettel együtt. Egy lecke 5–8 percig tart, ez összesen 2,5–4 óra. Napi egy leckével nagyjából egy hónap alatt végzel.

Egy klasszikus, 1978-as vizsgálatban azok tanultak meg a leghatékonyabban gépelni, akik naponta egy órát gyakoroltak, a legkevésbé hatékonyan pedig azok, akiknek naponta két kétórás alkalmuk volt. A vizsgálatban a mi leckéinknél jóval hosszabb alkalmak szerepeltek. A rövid napi leckék a mi ajánlásunk, amely ugyanebből az elvből indul ki.

Számíts rá, hogy eleinte lassulni fogsz. Egy izraeli vizsgálatban a tanulási zavarral nem küzdő felsőoktatási hallgatók egy 14 leckés tanfolyam végén lassabban gépeltek, mint előtte. Három hónappal később viszont már gyorsabbak voltak, mint az elején, a pontosságuk pedig végig 95% fölött maradt. Ezért ne a leadás előtti héten kezdd, és ne is a vizsgaidőszakban, hanem inkább a szünetben vagy a félév elején.

A tanfolyam után az 5, 10, 15 vagy 20 perces napi edzéssel folytatod: a gyenge billentyűid, ismétlés és különböző témájú szövegek. A szakterületed kifejezéseit saját szövegként is begyakorolhatod. Minden gyakorlat után látod a nettó leütés/percet és a szó/percet, a pontosságot, a hibaarányt és azokat a billentyűket, amelyek lassítanak.

Kezdd egy nyugodt héten. A sebesség akkor jön, amikor az ujjaid már maguktól megtalálják az utat.